Számos oka lehet annak, ha verseny közben sérülés történik, az azonban kijelenthető, hogy a pálya üzemeltetői legjobb tudásuk szerint készítik elő a körülményeket agaraink számára: a boxbeosztás megfelelő; nem, vagy kevésbé ütköznek az agarak; a futófelület mint egy szőnyeg terül el előttük; a startgép megfelelően nyílik; a nyúl úgy halad, ahogyan a kutyák a leginkább képesek üldözni azt. Akkor tehát miért lehetséges, hogy mindenféle kontakt nélkül a pálya felének megtétele után eltörik egy agár lába?
A pályán történő balesetek legnagyobb hányadának okozói: az észrevétlenül maradt apró sérülések.
Léteznek úgynevezett elsődleges és másodlagos sérülések. Versenyek, illetve pályaedzések után a tréner legfontosabb feladata az alapos állapotfelmérés, ugyanis apró szakadások, húzódások később nagy bajok okozóivá válhatnak. A vizsgálatnak több módszere is ismeretes: megfigyelés, tapintás, nyomás, rotáció, mogzásban figyelés. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, kérjük tapasztalt tréner segítségét, ugyanis a legkellemetlenebb meglepetéseket ezek az elsődleges sérülések okozzák. Elég csak egyszer pályára lépni az agárnak egy apró károsodással ahhoz, hogy csúnya véget érjen a versenykarrierje.
Arról nem is beszélve, hogy az agárversenyzést ellenző szervezeteknek több sem kell egy-egy ilyen esetnél.
Legyünk tehát alaposak, hiszen ők élsportolók és teljes szívüket beleadják a futamokba. Adjuk meg számukra a megfelelő étrendkiegészítőket, vitaminokat, ásványi anyagokat és rendszeres alapos vizsgálatot a biztonságos futamok érdekében.
